(magyar, 2008. 100 perc
rendező: Sas Tamás
Belecsapok: ez a magyar romkom majdnem mindennek az alja, de úgy is mondhatnám, majdnem mindennek a teteje! Nézőpont kérdése minden, csak sajnos vannak olyan dolgok, melyeket akárhogy is forgatunk, csakis egy szemlélet jöhet ki belőle. Ilyen egyoldalú nekem a 9 és fél randi című film is, melyet több szempontból is példaként lehetne idézni olyan fórumokon, ahol a filmkészítést tanítják. Sorra veszem ezeket.
Aztán az első ponton rögtön el is akadok. Sas Tamás. Ha van sokoldalú filmes hazánkban, ő biztosan az. Csakhogy ez a sokoldalúság egyszersmind valami olyan megfejthetetlenséget is takar, melyet jóindulattal sem nevezhetek normálisnak. Sas Tamás a múltban (ezt külön kell hangsúlyoznom) olyan kuriózumokkal és unikális alkotásokkal rukkolt elő, mint a Presszó (formabontó filmes koncepciójával), a Kalózok (talán az egyik első amerikanizált magyar tinifilm) vagy a Szerelemtől sújtva (kontúros kamara-mélydrámaiság). Főként ezek miatt hagyott nyomot a neve, hogy aztán a 2007-es és 2008-as években olyan mainstream tinglitanglikhoz adja nemcsak a nevét, hanem a "művészetét" is, mint az S.O.S. szerelem (melyet ugyan nem láttam, mégis látatlanban ítélkezem róla) és a 9 és fél randi.
Érthetetlen. A 9 és fél randi forgatókönyvét is ő írta, valamint a rendezés is őt minősíti. S míg talán az utóbbival okés a helyzet (ugyan mit is lehetne felróni neki), addig az előbbit véleményem szerint tanítani kellene a filmes egyetemeken "Hogyan ne!" címszó alatt! Mintegy elrettentésként. Mert az a felháborító sablontömeg, kliséparádé, amely a vásznon végighömpölyög, minden, csak nem eredeti. Hitvány "másolat", mindent bele hatásböfögés, legutolsó kábeltévék képernyőire való szemét. A történetnek úgy se füle, se farka, ahogy van. Egymás mögé rakott ad hoc, koncepció nélküli jelenetek; indokolatlan mellékszálak; átgondolatlan eseményfüzér. Nem megyek bele részletesen, annyira nyilvánvaló. És hogy emiatt nem élvezhető? Egyenesen dühítő! Amikor a végén a régi-új szerelmespár elcsónakázik a Dunán, azt hittem, megtébolyodom! Kedves Sas Tamás, számolj el a lelkiismereteddel éredemeid szerint, és próbálj meg ezek után őszintén a tükörbe nézni!
Ez a Fenyő Iván is eszméletlenül nulla egy fickó. Már az is fullosan égő volt, ahogyan a Szabadság, szerelemben a föld alá játszotta a mindig ugyanaz Csányi Sándor és a tehetségtelennek kikiáltott Dobó Kata, de szegény azóta sem fejlődött semmit. Mondjuk úgy nehéz is, ha nincsen karaktere valakinek. Egyszerűen annyira kontúrtalan ab ovo, annyira se íze, se bűze a srácnak, hogy bármit csinálhat, nem látni a vásznon. Szürke, csupa nagybetűvel. Eredendően. Ráadásul kapott maga mellé néhány jóval fajsúlyosabb színésznőt (például Kovács Patrícia), hogy még hiteltelenebb legyen az egész. Amúgy is borul az egyensúly, úgyhogy - végső soron - ez már édesmindegy.
Szóval a 9 és fél randi nálam nézhetetlen romantikus komédia. Egyszerűen filmes megvalósításba préselt óriásponyva, közhely, giccs. Ostobaság az utolsó kockáig, s hogy mennyire az, írásom minősége is mutatja. Ha dühöt és összeszedetlenséget olvas ki belőle, aki végigköveti gondolataimat, tessék nyugodtan a filmre kenni! Én biztosan azt teszem. Sajnos úgy érzem, régi kérdésemre, miszerint "mennyire mélyre lehet egyáltalán süllyedni?", lassan körvonalazódik a válasz...
